Botlatókövekkel emlékeznek a holokauszt áldozataira Szentgálon

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézete, a Debreceni Kulturális Fórum, valamint civilek szervezésében új botlatóköveket helyeznek el Budapesten, Szentendrén, Pincehelyen, Szentgálon, Veszprémben, Kisteleken, Tiszakécskén, Debrecenben és Nyírbátorban augusztus 8. és 11. között. A botlatókő kitalálója, Gunter Demnig németországi művész elgondolása szerint ezek a kis kövek nemcsak az adott helyen egykor élő személyeknek állítanak emléket, hanem a sok ezer botlatókő együttesen alkot egy hatalmas emlékmű hálózatot. Mivel az első botlatókövek Szentgálra kerültek, ezért a művész személyesen helyezte el azokat, három helyszínen a Fő utcában. – Mi arra törekszünk, hogy minden olyan helyen legyen egy-két kő lerakva, ahol korábban volt zsidó közösség.

– Szentgálról tudomásom szerint nemcsak az itteni zsidókat, hanem a helyi roma lakosság nagy részét is elvitték. Szerettünk volna oda is köveket rakni, ahol az egykori romák laktak, de azok a részek a falu végén már nincsenek meg. A botlatókő filozófiája az, hogy az adott személy utolsó lakhelyén rakjuk le. A kutatás folyik, Erdős Lászlónak, a helyi roma közösség vezetőjének segítségével azt tervezzük, hogy jövőre visszajövünk ide, és a romák lakhelyére is rakunk köveket, mert az egy téves felfogás, nem a teljes igazság, hogy a holokauszt csak a zsidóságot érintette – fogalmazott Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke. Hozzá tette, hogy soha nem fogják elérni és nem is az a céljuk, hogy mind a 600 ezer magyar áldozatnak legyen botlatóköve, de nagyon fontosnak tartják, hogy minden településen valamilyen módon emlékeztessenek arra, hogy egykor együtt éltek ott zsidók és nem zsidók. Békében, normálisan, mint szomszédok, barátok, üzletfelek úgy éltek egymás mellett.