Esély a gyerekeknek: újra nyit a berhidai tanoda

– Berhidán körülbelül kilencszázötven cigány származású ember él, száznegyvenöt család, zömében romungró, magyar nyelvű cigányok. Az egyesület megalapításának egyik fő célja volt, hogy hogy zárkóztassuk fel a gyerekeket az iskolában, valamilyen formában foglalkozzunk velük. Ekkor jött a Tanoda-program – mondta el Babai János, a May Lasho Trajo Egyesület vezetője.

Berhidán 2013 és 2015 között uniós pályázati forrásból működött a Tanoda-program, majd 2017. január 1-jétől április 31-ig átmeneti uniós támogatásból ismét el tudták indítani a projektet. Idén májusban önkéntes munkában és az önkormányzat támogatásával folyt a munka, ám az egyesület ismét megpályázta a programtámogatást, s így 18 850 000 forintos, európai uniós forrást nyert el a 2017. június 1-től 2018. október 1-ig tartó időszak finanszírozására. A Tanoda-programba 35 hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulót várnak, kiemelt célcsoportnak minősülnek a roma gyerekek és fiatalok.

– A program a gyerekek iskolai sikerességét, a továbbtanulás elősegítését segíti elő – foglalta össze Benczik Gabriella, a May Lasho Trajo Tanoda szakmai vezetője. – Tevékenységünk két részre bontható, ezek egyike a szociális készségek fejlesztése, melyet különböző foglalkozásokkal próbálunk elérni. Van sportklubunk, kézműves foglalkozásokat tartunk, kirándulásokat, családi napokat szervezünk. A Tanodák másik területét a fejlesztő és a tanulást elősegítő tevékenységünk teszi ki, rendelkezünk humán és reál, illetve nyelvi tanulószobával, lesznek készségfejlesztő foglalkozásaink, de jelentős hangsúlyt fektetünk a pályaorientációra, tehetséggondozásra is – tette hozzá a szakmai vezető, beszédes mutatóként emelve ki a tényt, hogy az elmúlt években minimálisra csökkent a Tanodába járó több mint negyven gyerek körében a bukás vagy a pótvizsga száma.

– Az a dolgunk, hogy megadjuk azokat a kulturális élményeket, amiket ezeknek a gyereknek a szülei nem tudnak kifizetni, és azt a kulturális örökséget, amit a szüleik nem hordoznak magukkal. S ami még fontosabb, hogy ezt hazaviszik a testvérnek, s az újabb testvérek már azt látják, hogy a nővérük, bátyjuk tanulással jut egyről a kettőre – mondta el beszédében Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár. – A sok lépés, amit a gyerekek és a szakemberek tesznek, egy idő után azt eredményezi, hogy csökken azoknak a száma, akik tanulatlanságuk okán újra szegényekké válnak. Ez egy ördögi körforgás, de vannak ilyen nyitott kapuk, mint a Tanodák, ahol be lehet menni, s ebből a körből egy másik úton lehet elindulni kifelé.

Pergő Margit polgármester elmondta, az előző Tanoda kapcsán azt tapasztalta, hogy azok az emberek, akiknek a gyerekei rászorulnak arra, hogy a Tanodába járjanak, nagyon szívesen vették azt igénybe. – Én arra biztatnám a gyerekeket és a szülőket is, hogy éljenek a Tanoda által nyújtott lehetőségekkel, ne maradjanak ki ezekből – mondta el a polgármester.

– Ezeknek a Tanodáknak az a legfontosabb célja, hogy a gyerekek ne hagyják el az iskolát. Sajnos ez nagyon jellemző az alacsonyan iskolázott szülők gyerekeire, hogy – mivel a szülők nem végeztek magas iskolát, talán 6–8 osztályt – nem tudják motiválni a gyerekeiket, hogy továbbtanuljanak. Ezt a motivációt adja vissza a Tanoda. Bár az elején valóban nehézkesen, de elindul egy változás a szülők között, a közösségben, és ezek a családok is egyre inkább motiválják a gyerekeiket, hogy tanuljanak, s ez a legtartósabb eredmény, ha a közösség megváltozik. Nemcsak iskolai tanár, hanem szociális munkás, szociálpedagógus, hittantanár vagy óvónő is oktathat a Tanodában – nyilatkozta lapunknak Langerné Victor Katalin, aki elmondta, korábban maga is óvónőként vezetett Tanodát. – A korábbi országos pályázati ciklus kapcsán (2010–2015) elvárt eredmény volt, hogy az évismétlők száma csökkenjen, amit sikerrel teljesítettek a Tanodák, illetve egy kutatásból kiderült, hogy a résztvevő gyerekek körében majdnem száz százalékosan megszűnt a hiányzás.

A helyettes államtitkár elmondta, jelenleg 275 Tanoda működik országszerte. Úgy látja, ezek sikere az együttműködésen, s azon múlik, hogy adott Tanoda mennyire elfogadott egy település vezetése, iskolája által.

– Ha ők vetélytársak helyett észreveszik a Tanodákban lehetőséget, akkor ott nagyon hamar eredményessé válik. Ez egy rendkívül fontos eleme a felzárkózásnak: minden programunk akkor tud igazán eredményes lenni, ha a program kitalálója, megvalósítója jól tud együttműködni az adott település vezetőségével.