Denevérparadicsom a Bakonyban – Nem kell félni tőlük!

Habár gyerekkorom kedvenc szuperhőse Batman volt és az átlagosnál jobban érdeklődőm az állatvilág iránt, a várpalotai Mészáros Józseffel való találkozásomig mégsem tudtam, hogy a denevérekkel foglalkozó szakembert denevérésznek hívják. Sőt, valójában azt sem gondoltam volna, hogy Magyarországon vannak olyan elkötelezettek, akik a denevérek hivatásszerű megfigyelésére, tanulmányozására, kutatására specializálódtak. Pedig vannak, ráadásul Veszprém megyében kiválóan érezhetik magukat, ugyanis a Bakony egy denevérparadicsom. De miért és hogyan lesz valakiből denevérész?

– Aki eléggé őrült ahhoz, hogy hosszú éjszakákat töltsön barlangoknál, vagy éppen egy-egy vaddisznó-dagonyánál denevérek hálózására készülve, denevérésszé válhat – nyilatkozta mosolyogva a Naplónak Mészáros József. – Ehhez le kell tenni a szükséges vizsgákat, ilyen például a denevérgyűrűző-vizsga. Segíteni bárki eljöhet egy-egy ilyen gyűrűzésre, de önállóan hálózni, denevért fogni csak gyűrűzővizsga és kutatási engedély birtokában lehet. Magyarországon jelenleg 28 vizsgázott denevérgyűrűző él, közülük mintegy 10-12-en aktívak. Veszprém megyében egyedül én rendelkezem ilyen vizsgával és engedéllyel – fűzte hozzá a végzettségét tekintve kertészmérnök férfi.

Nem szívja a vérünket!

Mészáros József 1996-ban csatlakozott a bakonyi denevérkutatáshoz, amit a tavalyi évtől már ő vezet. Mint mondta, a Bakony Magyarország egyik legideálisabb helye a denevérpopulációk és a denevérkutatás számára.

– Ennek az az oka, hogy a Bakony nagyon gazdag élőhelyben: erdőben, barlangokban, vizes helyszínekben. Ez változatos populációk kialakulását, fenntartását teszi lehetővé. Hazánkban 28 denevérfaj él, ebből 27 megtalálható a Bakonyban. Mind a 28 faj rovarevő – jegyezte meg a denevérész. Ennél a pontnál érdemes kitérni egy babonára, miszerint a denevér emberi vért (is) fogyaszt, ugyanis ennek semmi alapja sincs. Körülbelül ezer denevérfaj él a Földön, ezek közül csak néhány, Közép- és Dél-Amerikában honos egyed eszik vért, de ezek is csak marhák, lovak vérével táplálkoznak. Az összes többi denevér egyáltalán nem szereti a vért – hangsúlyozta Mészáros József.

Hozzátette, emellett az is gyakori, ám alaptalan tévhit, hogy a denevér rátámad az emberre, belerepül a hajába. Továbbá ezen éjszakai életmódot folytató kisállatok egyáltalán nem vakok, jól látnak, ugyanakkor az ember számára hallhatatlan ultrahang segítségével is képesek tájékozódni. Sokan nem tudják, hogy a denevér az egyetlen emlős állat, amelyik aktívan repül, vagyis a szárnyaival csapkodva tartja fent magát a levegőben. Változatosan táplálkoznak, például a virágméztől kezdve a gyümölcsökön és a halakon át a rovarokig sok mindent elfogyasztanak. Egy közönséges törpedenevér több mint ezer szúnyogot is képes elkapni egyetlen óra alatt. Az európai fajok szinte kizárólag rovarokkal táplálkoznak, méghozzá nagy mennyiségben, amivel jó szolgálatot tesznek az embereknek.

A Bakonyhoz visszakanyarodva Mészáros József elmondta, ez egy kedvelt helyszínnek számít a denevérészek körében, akik szívesen jönnek ide, közülük sokan itt tanulták, tanulják a szakmát. – Folyamatosan folynak a denevérkutatások a Bakonyban, újabb populációkat és élőhelyeket találunk. Egyes populációk nőnek, másikak stagnálnak, és sajnos vannak, amik csökkennek. A nagy patkósdenevér állománya eltűnőben van, míg a kis patkósdenevéreké növekszik, az 1990-es évek vizsgálatai óta megkétszereződött a létszámuk. Általánosságban elmondható, hogy a mezőgazdasági vegyszerezés, a barlangturizmus, a barlangfeltárások negatívan hatnak a denevérpopulációk változatosságára, méretére. Kevés az olyan faj, amely emberi környezetben is megtalálja az életfeltételeit. Ugyanakkor előfordulnak jól alkalmazkodóak is, ezeket panellakó denevérekként emlegetjük, de az emberek nem szívesen látják őket a lakóhelyük közelében – jegyezte meg a denevérész.

Ne üldözze a denevért!

Mészáros József kitért arra is, mi a teendő akkor, ha egy denevér betéved a lakásunkba, házunkba. Fontos, hogy semmi esetben se kezdjük üldözni az állatot! – Ahová a denevér berepült, onnan általában ki is tud jutni. Könnyítsük meg a dolgát azzal, hogy kitárjuk az ajtót, az ablakot, tegyük szabaddá a kirepülés útját! Ha mégsem találna ki, a falon megpihenni vágyó denevér általában megcsúszik és a szoba berendezési tárgyaira vagy a padlóra esik. Egy vastagabb kesztyű vagy egy törölköző segítségével felemelhetjük és kitehetjük a szabadba. Szabad kézzel sose érintsük az állatot, mert védekezni fog a kézbevétel ellen, akár haraphat is! A szabadon engedést minden esetben sötétedés után végezzük el! A legjobb tárolóeszköz a kartondoboz lehet, melyre vágjunk néhány apró lyukat. Ha a denevér láthatóan sérülést szenvedett, hívjunk állatvédelmi szakembert, értesítsük az illetékes nemzeti parkot! – tanácsolja a várpalotai szakember.

Betegségeket hordoz?

Kérdésünkre kifejtette, egyes denevérek terjeszthetnek olyan betegségeket, amik adott esetben az emberre is veszélyt jelenthetnek, de ezek a vírusok Európában nincsenek jelen (vagy csak nagyon ritka esetekben fordulnak elő), vagyis ilyen probléma nem áll fenn mifelénk. – Engem leginkább ezeknek a repülő emlősöknek a titokzatos életmódja fogott meg, az, hogy keveset tudunk róluk. A társadalom megismertetése a denevérekkel további védelmi intézkedések alapjait képezheti, ugyanis amennyiben nem félünk tőlük, nem bántjuk őket indokolatlanul – zárta gondolatait Mészáros József.

Idén a városlődi Iglauer Park adott otthont a Magyar Denevérvédelmi Konferenciának, amit tizenegyedik alakalommal szerveztek meg. A denevérészek kétévente megrendezendő nagy eseményét először 1997-ben Sarródon tartották, azóta minden alkalom más helyszínen volt, az előző például Erdélyben. A mostani konferenciát Mészáros József szervezte, a mintegy 40 résztvevő pedig elsősorban az elmúlt két év kutatási eredményeit tárgyalta meg, illetve kitért a következő időszak kutatási irányaira. Mészáros Józseftől megtudtuk, a rendezvény azzal a következtetéssel szolgált, hogy egész Európában csökken az úgynevezett épületlakó denevérek populációja. Még nem találtak megoldást a problémára, ami leginkább arra vezethető vissza, hogy az épület-felújítások a szülőkolóniák kölyöknevelési időszakára esnek. A kolónia szétzavarásán túl az is hátrányosan érinti a denevéreket, hogy a mezőgazdasági rovarölőszeres vegyszerezés csökkenti számukra a táplálékmennyiséget, illetve különböző ivari meddőségek okozásával rontja a szaporodási képességüket. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint sikeres volt a 2017-es háromnapos konferencia, amin hasznos tapasztalat- és információcsere zajlott le a szakmai előadások, beszélgetések során.