Mehet-e a gyerek iskolába?

Az adott évben augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő, így tanköteles korba lépő gyermekeket április 1. és április 30. között kell beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a szabadon választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, úgy a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni abba az iskolába, ahová kötelező őt felvenni.

A gyermek életének egyik legjelentősebb fordulópontja az iskolakezdés

Lőrincz Matild gyermekorvos úgy fogalmaz, a gyermek életének egyik legjelentősebb fordulópontja az iskolakezdés. Az indulás meghatározza a későbbiekben az egész életére kiható iskolai pályafutását. A nem megfelelő időbeni beiskolázás, vagy a fejletlen képességek, pszichés problémák korrekciójának hiánya hosszú távú negatív következményekkel járhat, úgymint tanulási, beilleszkedési nehézségek, magatartási problémák, érzelmi, pszichés tünetek.

A doktornő emlékeztet, nem mindenkire kötelező érvényű a törvény. Vannak ugyanis olyan gyermekek, akik egy-két év halasztással kezdhetik el az iskolát, s az óvodában maradva egyénre szabott fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Általában az óvodapedagógusok, esetleg speciális szakértői bizottság dönthet erről csoportos és egyéni vizsgálatok után.

– A csoportos pedagógiai vizsgálat közben a pszichológus a szülővel, majd a gyermekkel is elbeszélget. Ezek a vizsgálatok elegendő információt adnak a gyermek beiskolázásához szükséges biológiai, pszichés, intellektuális és szociális fejlettségi szintjéről, ugyanakkor előrejelezhetik az esetleges tanulási sajátosságokat, erősségeket, gyengeségeket egyaránt – tette hozzá.

Mint kiemelte, minden gyermek egyedi, különböző ütemben fejlődnek. Ezért nehéz eldönteni a szülőknek, hogy elég érett-e a gyermekük az iskolához. Az iskolaérettség fizikai és pszichés alkalmasságot jelent az iskolai elvárásoknak való megfeleléshez. Az iskolába készülő gyermek testileg arányosan fejlett, teherbíró, hogy elbírja az iskolatáskát. A mozgás már összerendezett, koordinált, csak úgy mint a kézügyesség, a kellő íráskészség alapjául szolgáló finom kézmozgás. Az egyensúlyérzék kialakulásával már lehetséges az eszközkezelés, a ceruzafogás, a cipőfűzés.

Érdeklődést, nyitottságot mutat a környezete felé

Pszichésen az alábbiak jellemzőek az iskolakezdőre: érdeklődést, nyitottságot mutat a környezete felé, érzékelése, észlelése egyre jobban fejlődik. Az önkéntelen figyelem és emlékezés mellett megjelenik a szándékos is. Az egészséges, fejlett gyermek képes folyamatosan, érthetően kommunikálni, megfelelő hangsúllyal és tempóban. Türelmesen végighallgatja, ha más beszél. Fontos, hogy elemi ismeretei legyenek magáról, környezetéről, a gyalogos közlekedés szabályairól. A szociális érettség tekintetében képes a felnőttekkel, kortársaival való aktív, eredményes együttműködésre. Az iskolaérett gyermek kellő önfegyelemmel, feladattudattal, és felelősségérzettel rendelkezik.

Lőrincz Matild felsorolta a leggyakoribb iskolaéretlenségi jeleket is: 18 kilogramm alatti testsúly, kialakulatlan jobb vagy bal oldali dominancia, rendszertelen, bizonytalan mozgás, figyelmetlenség, belső rendezetlenség, az ok-okozat felfogásának nehézsége, rossz ceruzafogás, elmaradt rajzszint vagy a rajzolás elutasítása, beszédhibák.

– Jó, ha a szülő előre mesél csemetéjének az iskoláról, a napirend, a tennivalók megváltozásairól. Ám nem szabad sem rémképeket felfesteni, sem hamis, idealisztikus sikeráradatról beszélni. Természetes a gyermek iskolakezdési izgalma, de a pedagógusok, a család hozzáállásán is múlik, hogy milyen élményekkel találkozik a tanév során. Arra kell törekedni, hogy felkészülten, nem magára hagyva, de nem is túlféltve vágjon neki a gyermek az iskolás életnek – zárta Lőrincz Matild.