Ezeket a várakat érdemes felkeresni az ősszel Veszprém megyében

Cseszneki vár

Győr és Zirc között haladva a 82-es főút mellett találhatjuk meg a Cseszneki várat. Az erődítmény a középkorban épült, első említése 1281-ben történt. Sok más építményhez hasonlóan ez is a törökök kezére került, de 1598-ban sikerült visszafoglalni. A Rákóczi-szabadságharc után a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át.

Az 1800-as évek elején egy földrengés és tűzvész miatt ez a rész lakhatatlanná vált. Az 1950-es években kezdik meg feltárását. Sokaknak ismerős lehet az 1947-ben forgatott Valahol Európában című filmből, hiszen a külső felvételeket itt készítették el.

A vár egész évben látogatható, a parkolójából pár perces könnyed séta után érhetjük el. Felérve hangulatos sétákat tehetünk, gyönyörködve a Bakonyi panorámában. A könnyű terep miatt kisgyerekes családoknak is ajánlott.

Somlói vár

A Solmói vár egy igazán titokzatos hely, amelyet a Doba melletti sűrű erdőségben találhatunk meg távol a kíváncsi szemektől. Régebben még nehezebb volt az bejutás mivel a déli oldal előtt egy nyolc méteres száraz árok található. Bejutni egy felvonóhídon keresztül tudunk.

A várról az első írásos emlék 1352-ból származik, valószínűleg a tatárjárás után építhetett. Tulajdonosai között Kinizsi Pál is megtalálható volt. Egy későbbi gazdája, Bakócz Tamás az építményt olasz reneszánsz várkastéllyá alakítatta át. Ebből az időszakból származik a ma is látható faragott ajtó- és ablakkeretek és a kápolna tornya. A török időkben a térség legerősebb magyar várává lépett elő. Később, a Rákóczi-szabadságharc idején sokat vesztett jelentőségéből, ezzel együtt az épületegyüttes is pusztulni kezdett. Felújítása a mai napig zajlik.

A várat autóval nem lehet elérni, csak a Somló-hegy lábáig juthatunk vele. Onnantól biciklivel vagy gyalogosan tudjuk megközelíteni követve az útjelző- és turistatáblákat.

Csobánc vára

A Csobánci várat Gyulakeszi mellett, a Csorbánc hegyen találhatjuk meg. Az épületről az első említést egy 1272-es oklevél teszi, valószínűleg ekkorra már régóta állhatott. Kinizsi Pál parancsára kezdik meg az erőddé alakítást, ennek köszönhetően nem tudták a törökök bevenni. Viszont az ostromok következtében az egyik fala kidőlt, ennek ellenére továbbra is ellenállt a külső támadásoknak.

1709-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején császári kézbe került a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. 1722-ben már mint romot említik a források. Feltárása 1953-ban kezdődik meg, felújítása jelenleg is zajlik. Az irodalomban is többször megemlítik, szerepelt Kisfaludy Sándor és Vachott Sándor műveiben is.

A felé vezető útvonalon több kiváló pincészet is működik, ahol érdemes a helyi borokat megkóstolni. Felérve elképesztő panorámában lehet részünk, sokak szerint a Balaton-felvidék egyik legszebb kilátását élvezhetjük innen.

Thury-vár

A Thury-várat a Bakonyban, Várpalota belvárosában találhatjuk meg. Az épületet az Újlaki család építette a 14. században, amit később egy toronnyal is megerősítettek. 1445-ben megmenekült a lerombolás elől, mert stratégia szerepet játszott a török elleni hadviselésben.

Egy ostrom során a bányászok aknát fúrtak a fal alá, amely a robbantástól részben ledőlt, ennek ellenére továbbra is ellenállt az ostromoknak. Több tulajdonosa is volt rövid időn belül, a Zichy család idejében alakították át barokk kastéllyá. A 20. század közepére állapota leromlott, ekkor kezdik meg a felújítását. Ma már nagy közösségi élet zajlik benne, rengeteg programmal, múzeummal találkozhatunk a falain belül. Nem csak magyar, de nemzetközi művészek alkotósaiból is állítottak már itt ki, többek között Pablo Picasso és Marc Chagall képeit is láthattuk a várpalotai várban.

Veszprémi vár

Természetesen a megyeszékhelyet sem hagyhatjuk ki a felsorolásból. A Veszprémi várat, a belvárosban találhatjuk meg, megközelíthetjük lépcsőkön a völgy felől vagy emelkedő úton az Óváros-tér irányából. Itt nem egy klasszikus várat találhatunk, hanem egy több részből álló épületkomplexumot, barokk és klasszicista palotákkal, számos egyházi, tudományos és művészeti intézménnyel.

Több szakaszban épült ki, először a hegy északi, majd a déli oldalán. A 14. században építették az alsó várat övező falrendszer is. Ennek egyetlen maradványa a mai Tűztorony alsó szintje, ami az egykori felvonóhidas várkaput őrző torony része volt. A törökök elsőként 1552-ben, hétnapos ostromot követően foglalták el. A rendszeres harcok során a védőfal és a bástyák megsemmisültek, a székesegyház leégett. 1570-ben itáliai mesterek tervei alapján kezdik meg az újjáépítést. Az 1640-es években újabb átalakításokat végeztek a váron, oldalazó tüzelésre alkalmas fülesbástyákat építettek, helyreállították a nyugati rondellákat. Az 1730-as években elbontották a belső és alsó vár közötti falat, illetve kapuépítményeket is, majd a 18. század második felében új építkezési hullám vette kezdetét. Ekkor épülnek a mai napig is látható barokk paloták, lakóházak.

Ha ide látogatunk, mindenképp menjünk fel a várkapunál található tűztoronyba, innen ugyanis csodás kilátás nyílik mind a várra, mind a városra is. De hasonlóan szép panorámában lehet részünk a vár utca végén is.

Szerinted melyik vár kihagyhatatlan Veszprém megyében? Írd meg nekünk kommentben itt vagy a Facebook oldalunkon.