A stressz éve lehet az idei, sokan elfogyasztották lelki tartalékaikat

- Fokozottan érdemes figyelni a járvány miatt átalakult életünk lelki problémáira. A stressz kapcsán azt tapasztalom, hogy a szorongásos és a depressziós tünetek szaporodtak meg. Sokan elfáradtak. Már több mint egy éve tart a fertőzésveszély, ami felforgatta mindennapjainkat. A lelki tartalékaikat a legtöbben felhasználták, elfogyasztották. Sokan érzik úgy, hogy nem sokáig bírják már a mostani állapotokat – sorolta Kardos Klára veszprémi klinikai szakpszichológus és rögtön hozzátette: stressz nélküli élet nincs. Valamennyire szükségünk van, az mozgat, visz minket előre. Kell az ilyen hajtóerő, mert ami nem hoz minket izgalomba, az érdektelen számunkra.

A káros stresszt hivatalosan distressznek nevezzük. Súlyos pszichés állapotot okozhat. Szakértőnk arról is beszélt, hogy azok között is, akik teljesen tünetmentesen vészelték át a Covidot, sokaknál poszttraumás stressz alakul ki. Bizonytalanságot éreznek és nehezen körülírható tüneteket tapasztalnak. Panaszaik leginkább a pánikrohamokra hasonlítanak. S erről – mivel ilyen világjárvány régen nem volt – keveset tudunk még, de nem véletlen, hogy a koronavírusfertőzésen átesettek később jelentkező gondjainak felismerésére, kezelésére Covid-ambulanciákat hoznak létre. Egyelőre azonban még biztosan nem tudjuk felmérni az elmúlt hónapokban átéltek hatását és még nincs vége a járványnak.

Többeknek szakértői segítségre lehet szükségük. Kardos Klára szerint már az segít a megelőzésben, a tünetek enyhítésében, ha beszélni tudunk gondjainkról, arról, hogyan érezzük azok miatt magunkat. Személyes találkozások nélkül, a digitális eszközöket használva is fontos, hogy kommunikáljunk olyanokkal, akikben megbízunk. Ha tudunk így beszélni lelki gondjainkról, az csökkenti állapotunk súlyosságát – állítja a pszichológus. Ugyanakkor érdemes korlátozni a túlzott okostelefon-használatot, a negatív hírek olvasását. Sajnos ömlik, dől, árad, szinte ránk szakad ezáltal a negatív energia – fogalmazott szakértőnk és az otthonlét, az otthonról dolgozás alatt is a napirend kialakítását, az időbeosztás hasznosságát hangsúlyozza. Ne pizsamában üljünk a számítógép elé! Legyen eleje, vége távmunkában is a munkaidőnek! Próbáljunk utána kimozdulni, sétálni, biciklizni! – sorolta Kardos Klára a tanácsait, amelyek révén a bennünk növekvő feszültséget fel tudjuk oldani.

A családtagok közötti viszonyok több esetben megváltoztak a járványhelyzet következtében. E téren két végletet figyelt meg szakértőnk. Az egyik esetben az összezártság közepette, amiatt, hogy többet vannak együtt a rokonok, olyan konfrontációk jönnek elő köztük, amelyek a korábbi napi rutin során nem. Krízishelyzetek is kialakulhatnak, családi kapcsolatok juthatnak válságba. Ám az is előfordul, hogy pozitívan változik az otthoni hangulat. Olyasmit, olyan élményeket, örömöket élnek meg együtt a családtagok, amin maguk is megdöbbennek, ugyanis nem vették észre a másik dolgait, amíg jobbára a saját feladataikkal voltak csak elfoglalva. Kardos Klára elmagyarázta, hogy jól működhetett a vírusjárvány előtti időkben sok családon belül a feladatmegosztás, de annak során kevesebb érzelmet élhettek meg az egymáshoz tartozók a kívánatosnál. Most a kényszerű otthonlétek során több alkalmuk lehet a beszélgetésekre, a közös tevékenységekre.