Ajkai jósnő a pandémia tanulságáról: más utat kell választani!

Vajon miért üthette fel a fejét és miért „kaphatta” az emberiség ezt a koronavírus-világjárványt?

Minden, ami az ember életében megjelenik, feladatnak kapja meg. Nem büntetés, nem csapás, hanem figyelmeztetés. A pandémiából érdemes tanulni a világnak, és minden egyes embernek is. Azt mondom, ez még csak egy figyelmeztetés, ugyanis meggyőződésem szerint minden mindennel összefügg. Nem véletlen, hogy ez kialakulhatott, a megoldást az egész világnak együtt kellene megtalálnia.

Ezt hogyan érti?

Éltünk egy illúzió világában, egy elkényelmesedett életben, ami mindenkinek biztonságérzetet adott. A járvány rádöbbentette az emberiséget arra, hogy nem jó irányba megyünk erkölcsileg, emberileg és értékrendekben sem, nem is beszélve a Föld szennyezettségéről, a környezet károsításáról. A pandémia rámutatott arra, hogy az emberiségnek érdemes lenne másként élnie, és máshogyan viszonyulni a környezetéhez. Sokat segíthetne a megoldásban a szeretet, miközben az életet most jóval inkább a félelem uralja.

Képes lesz az ember tanulni a jelenlegi helyzetből?

Egy éve, a vírus megjelenésekor még nagyfokú szeretetet, ragaszkodást láttam, az emberek újra felvették egymással a kapcsolatot, vigyáztak a másikra, saját magukra is. Abban bíztam, hogy ez megmarad, és mindenki elkezdi értékelni, amije van, ami megmaradt, így a családot, a gyerekeket, a munkahelyet, az otthont. Ma azt tapasztalom, nem így történt. Az emberiség nem tanul a helyzetből, a járvány adta feladatokból. Napjainkban már a harmadik hullámról beszélünk, és nem látom, hogy a szeretet, az odafigyelés és összetartás került volna az élet középpontjába. Átmentünk az agresszióba és félelembe, a bizonytalanság miatt gyakoriak a dühkitörések, a negatív energiák, barátságok, rokoni kapcsolatok szűnnek meg. Az az érzésem hogy negatív irányt vett a helyzet, és sajnos azt is látom, ennek még nincs vége. A közeljövőben akár még nehezebb időszakok is jöhetnek, a Föld is háborog.

Milyen lehet a jövő?

Napirenden vannak a katasztrófák, vulkánkitörések, árvizek, földcsuszamlások, de sajnos az emberi tulajdonságok és személyiségjegyek is rossz irányt mutatnak. Amíg egy évvel ezelőtt a hozzám érkezőket főként az érdekelte, hogy mi lesz a párkapcsolatával, a szerelmével, illetve mikor lesz párja, manapság főként a megélhetés, a munkahely, illetve az emberi kapcsolatok kerültek előtérbe, és elsősorban a válás. A társadalom nagy részére a bizonytalanság jellemző, és sajnos azt is lehet látni, hogy egyre inkább hiányoznak az emberi jó érzések, és az erre való törekvés is.

Ilyen életbe vágó kérdésekben hogyan segíthet, mit mondhat a jós? Mit tud mondani azoknak, akik azzal keresik fel, hogy nem látják a kiutat, egzisztenciális és érzelmi mélyrepülésbe kerültek?

Természetesen tanácsot az ember ezekben az élethelyzetekben nem adhat arra, hogy mit tegyen, csak útmutatást. Azt tehetem, hogy az ember múltját és az összes körülményét figyelembe véve segítsem ezeket megérteni és feldolgozni, illetve megkeresni a legjobb megoldást. A végső döntést mindig az ember maga hozza meg. Ha az említett folyamatokon képesen a segítségemmel végigmenni, akkor esély van arra, hogy a céltalanság és a hitnélküliség helyett ismét tudnak hinni, és képesek lesznek új célt megjelölni maguknak.

Azt tapasztalom, hogy a vírus nem kedvezett a párkapcsolatoknak sem, mert az emberek türelmetlenebbek, idegesebbek lettek, és sokan az otthoni feszültségeket máshol, illetve másokon vezetik le. Sajnos egyre jobban jellemző az érzéketlenség.

A hitnek mekkora szerepe lehet mindebben? Egyáltalán mit ért ezen?

Óriási. Rendkívül fontos az, hogy az egy embernek legyen belső hite, higgyen saját magában, illetve a másik emberben, a világban. Annál erősebb akarat, alkotóképesség nincs, amikor az ember kijelenti, képes változtatni, elérni a kitűzött célt. Az fontos lépés, amikor már az ember önmagától érzi, szükség van arra, hogy meggyújtson egy gyertyát, aminek energiája, ereje, tisztasága van. Az ember abban a pillanatban már tudja, hogy jó helyen van, és neki ezt kell tennie. Ez tehát elhatározás kérdése, az önálló döntés kitűnő „recept” lehet a nehéz helyzetek megoldására.

Hogyan tudja segíteni azokat, akik nem tudnak eligazodni a mai világban, egyáltalán, milyen jövőt jósol?

A legfontosabb, hogy értékeljék, ami körülveszi őket, hogy képes reggel felkelni, mert egészséges, van párja, családja, szeretet adó házi kedvence, munkája. De a legapróbb dolgoknak is érdemes örülni, így a napsütésnek, a fénynek, a tavasznak, egy virágnak. Ha az ember tudja értékelni ezeket, érzékeli a pozitív energiát, akkor erőt meríthet mindebből. Az életünkben szükség van a rossz dolgokra is, mert abból lehet tanulni, építheti, erősítheti az embert, és így létezik egyensúly.

Egy jós számára mi a legfontosabb érték?

Az emberi élet és lélek, valamint a család, a munka, a mozgás, a passziók, amik építik, többé teszik az embert.

Milyennek látja a jövőt?

Pozitív ember vagyok, bármikor képes vagyok mosolyogni, ölelést adni, de ha a korábbi úton megyünk tovább, nagyon hosszú ideig velünk maradhat a jelenlegi állapot. Ezt viszont el kellene fogadni, és innen építkezni. A Föld továbbra is háborogni fog, ha nem változtatunk, természeti károk és katasztrófák veszélyeztethetik a bolygót, az embereket, az életet. Sajnos most a félelem, a bizonytalanság útján megyünk, és a közösség helyett az egyéni érdek került előtérbe. Sok pusztítás történik, ami kedvezőtlenül érinti az ember lelkét, a Földet. Szerencsére egyre többen vannak, akik már mindennek az ellenkezőjében hisznek, és úgy is élnek. A változtatásnak, az összefogásnak nagy ereje lehet. Az ember ne akarja azt, ami volt, lássa meg a járvány figyelmeztetését, tanuljon abból, hogy az élet nem folytatódhat a régi kerékvágásban. Más utat kell választani, ami talán szebb, boldogabb, szeretetteljesebb lehet. Ebben hiszek.