A zord időben is figyelnek a Veszprémi Állatkert lakóira

A Veszprémi Állatkert sokszínű állatállományának egyedei szinte minden földrészről képviseltetik magukat, legyen szó Afrikáról, Észak-Amerikáról vagy Ázsiáról, ahol a legkülönfélébb éghajlati viszonyok jellemzőek. Bár a zoo egzotikus állatai már generációk óta állatkertben élnek, ettől függetlenül a hidegre érzékenyek.

Természetesen nekik is szükségük van mozgásra, ezért az oroszlánok vagy a szélesszájú orrszarvúak esetében például, ha jó az idő, akkor az állatok délelőtt és délután is mozoghatnak pár órát kint, majd visszatérnek a fűtött házukba. A flamingók viszont az egész telet a medencével is rendelkező, fűtött madárházban töltik. Őket ilyenkor üvegen keresztül csodálhatják meg a látogatók. Rajtuk kívül a Dél-Afrikából származó pápaszemes pingvineket és a madagaszkári gyűrűsfarkú makikat is a fűtött belső helyükön, üvegen keresztül lehet megtekinteni.

Ellenben az eredetileg az Északi-tengerben élő borjúfókák nagyon jól érzik magukat a hidegben is az állatkertben. Őket augusztus közepétől már zsíros tengeri halakkal etetik, hogy 10 centiméteres zsírréteg képződhessen a testükön. Ha pedig nagyon zord az idő, akkor lemerülnek a víz alá.

Az Ázsiából származó kétpúpú tevék rendkívül jól alkalmazkodtak eredeti élőhelyük extrém meleg, illetve hideg időjárásához is, így nekik sem okoznak gondot a hidegebb napok. Vastag téli bundájuk védi őket a hidegtől, melyet aztán nyárra levedlenek. 

Az eredetileg a Himalája bambuszban gazdag erdeiben, főként 3000–3500 méter tengerszint feletti magasság között élő vörös macskamedvék számára sem kottyan meg, ha kicsit hűvösebre fordul az idő. A kis pandának is nevezett állatoknak még a talpukat is szőr borítja, így a csúszós, havas ágakon biztonsággal tudnak közlekedni. Ráadásul, ha esik egy kis hó, a kis pandacsalád nem halasztja el, hogy nagyokat játsszon és futkározzon a havas kifutóban.