Kolontár polgármestere: „A fájdalom enyhül, az emlékek nem halványodnak”

A település lakói sokáig, a jogerős bírósági döntésig nem nyugodtak meg, de a sorsukba beletörődtek. Az elmúlt tíz évben a testi sebek begyógyultak ugyan, a lelki sérülések azonban képtelenek voltak behegedni. A katasztrófa nem merül feledésbe, mindenki emlékezni fog rá, attól függően, hogy ki hogyan élte meg.

Néhányan még ma is képtelenek átmenni a hídon, arra a területre, ahol egykor a szülői házuk állt.

2010. október 4. óta a kormánynak köszönhetően újjáépült a település, a károsultak anyagi kárpótlást kaptak, az iszappal elöntött területet helyreállították.

– Ipari park létesült ott, mostanra csak egyetlen telek maradt eladó és folynak az építkezések. Több cég is otthonra talált a községben, több mint 20 munkahely létesült. Helyi és környékbeli dolgozók kaptak állást, és kilátás van további lehetőségekre. A katasztrófa után az adományokból megújultak a település középületei, elkészült a kultúrház és a sportöltöző felújítása, a polgármesteri hivatal mögött műgyantás focipálya létesült.

Befejeződött a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és az összes belterületi út új burkolatot kapott. Az egykori iskola épületének alsó része ugyancsak megújult. Az oktatás ott 2014-ben megszűnt, jelenleg a sérült gyerekek fejlesztésével foglalkozó devecseri Fanni Ház használja az épületet. A település új, Bezerédi utcájában elkészült családi házakat mára belakták az ott élők, sőt, az utca végén kialakított nyolc telek szintén gazdára talált.

Az ingatlanokon épülnek a házak, azok több mint felébe beköltöztek az új lakók. Az utca másik végén szintén értékesítettünk területeket, jelenleg nincs eladó építési telek Kolontáron.

Viszont folyamatosak az építkezések, a település lakosságának száma növekszik, miután a katasztrófát követően néhány éven át stagnált.

Az utóbbi időszakban fiatalok költöznek a faluba, az eladó házak elkelnek néhány hét alatt. Többnyire vidékiek keresik az épületeket, letelepedési szándékkal. A helyiek itt maradnak, sok esetben akkor is, ha külföldön dolgoznak – mondta Horváth Zoltán.

A polgármester hozzátette, mostanra a gyerekszületések száma megnőtt, például 2013 és 2015 között több mint 30 baba született, most a 16 év alattiak 117-en vannak a 736 lelkes településen. A patak túloldalán energianövény-ültetvény létesült, a gazdák az egykor elöntött területeken takarmánynövényeket termelnek. A családi házak kertjeit a lakók újra használják, miután mély talajcserén estek át, új termőföldet kaptak.

A patak partján, az emlékparkkal szemben Stumpf Ernő pajtája megmaradt mementónak.

Az iszap által elöntött épületben ma is látható az ár által kiszakadt fal, és érintetlen a terménytároló a bútorokkal, használati tárgyakkal. Az épület másik felében képek láthatók a katasztrófáról. Az elhunytak hozzátartozói gyakran helyeznek el ott koszorúkat. A község vezetése az új ipari parki terület kialakításához pályázati lehetőségre vár, esedékes ott a víz- és a szennyvízhálózat fejlesztése, az útépítés. Emellett a honvédség által épített fahíd helyére stabil híd kellene a megnövekedett a teherforgalom miatt.

A tározók ma már biztonságosak, kitöréstől nem kell tartani, hiszen száraz technológiával dolgozik az üzem. Inkább amiatt aggódnak többen, hogy az egészségre rossz hatása lehet a tározók közelsége, akkor is, ha ma már a por sem száll, lehet akármilyen erős a szél. A településhez tartozó Lőrintepusztán és Csótapusztán volt ez érezhető a kitörés utáni időszakban sokáig. A településrészeken egyre kevesebben élnek, a fiatalok elköltöztek.

Kolontáron az élet – amennyire a lehetőségek engedték – mostanra visszatért a régi kerékvágásba. A fájdalom enyhül, az emlékek viszont nem halványulnak.