Holtfaparkot hoztak létre Felsőörs határában

Az úgynevezett holtfaparkot azzal a céllal hozták létre, hogy a kivágott erdőrész helyén segítsék a rovarvilág túlélését, valamint a terület újbóli erdősülését.

– A holt fa sok élőlény számára értékes tápanyag, a biológiai körforgás része. A jelenlegi gazdálkodási formák az erdő holt faanyagát nagyrészt eltávolítják: a kivágott fát hazavisszük, feldolgozzuk, eltüzeljük. A természetben az erdőnek a holt faanyagra is szüksége van, az erdő lebontó szervezetei, rovarok és gombák használják fel, hogy végül humuszként táptalajt, bölcsőt biztosítson a magoknak, hogy benne újabb fák, egészséges erdő fejlődhessen. Ha nincs meg a bölcső, amelyben a magok fejlődhetnek, nem lesz új erdőnk sem. Az erdőtörvény előírásai között is szerepel, hogy minden erdőben kell hagyni holt fát, és nemcsak a kidőlt, fekvő törzsek fontosak, de a kipusztult álló fák is. Nagyon sok lebontást végző rovarfajunk az álló fákat keresi, mindenki ismeri például a szarvasbogarat és a cincéreket, melyek korhadó fákban fejlődnek. A védett havasi cincérnél vizsgálták is ezt, és kiderült, hogy sokkal szívesebben rakja petéit álló holt fákba. Ahol több ilyen volt, ott több volt a havasi cincér is – hangsúlyozza Varga Szabolcs természetvédő az álló holt faanyag fontosságát.

Felsőörs határában nemrég épült meg a bicikliút, melynek kivitelezése során sok fát kivágtak a település feletti erdőrészből. Varga Szabolcs a helyi védett terület mellé a kitermelt faanyagból holtfaparkot tervezett.

– Úgy gondoltuk, jó lenne, ha a kitermelt faanyag ott maradna, ahonnan kiszedték, hogy ezzel is segítsük a terület visszakerülését az erdő vérkeringésébe. Sok új fát is ültettünk már az út mellé, berkenyéket, tölgyeket, és bízunk benne, hogy a holt faanyag segítségével ezek is gyorsabban fejlődnek majd. Itt már nincsenek meg a gyökereket összekötő gombafonal-kapcsolatok, melyekkel az öreg fák a természetes élőhelyeken segítik a csemeték növekedését. Ahogy ezek a fák elbomlanak majd, egyre több tápanyag képződik, a csemeték gyökere pedig, ahogy növekszik, úgy tud majd egyre több tápanyagot kapni az elhalt fáktól. Így szolgálják majd az új generációt, és lassan az élet is beindul az elhalt fák körül, ahogy a lebontó szervezetek megtelepszenek bennük. Ezen a területen a vékony talajréteget nagyon megbolygatták az építkezés miatt. Itt először gyomtársulás kialakulása várható, ahol akár invazív fajok is megjelenhetnek. Mi segíteni szeretnénk a terület regenerálódását azzal is, hogy magvetéssel a megfelelő növényfajokat telepítjük be. Ebben a kérdésben a nemzeti park munkatársaival még egyeztetünk. A modern fűkaszás, kistraktoros kaszálás helyett, amely az út menti területek kezelését jellemzi, itt hagyományos kaszálással vágnánk a füvet, ezzel is a megjelenő új növény- és rovartársulásokat szeretnénk védeni – mondja Varga Szabolcs.

Beszélgetésünk közben egy, az emlegetett havasi cincérhez hasonló, 50 ezer forint természetvédelmi értékű Natura 2000-es faj, egy gyászcincér mászik elő az egyik holt fatörzsből. Ez a faj is a lebontásban játszik fontos szerepet, és úgy látszik, már élőhelyet is talált itt magának. Nagyon jó a „szimata”, mert a farakások környékén hamar felbukkan. A holtfapark készítője abban bízik, őszre már új növénytársulások telepszenek meg a még kopár területen, és bár a látványosabb eredményekre több évet kell várni, hosszabb távon Felsőörs határában erdő övezi majd a bicikliutat.