Nem mindennapi leletek kerültek elő Nemesvámos határában

A leletekre Krámli Zoltán helyi lakos bukkant, aki a Laczkó Dezső Múzeummal együttműködésben fémkeresővel végzett műszeres lelet- és lelőhely-felderítést a település határában. 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az önkéntesek tudományos munkát segítő tevékenységéről beszélt a feltárást bemutató sajtótájékoztatón. Elmondta, a beruházások tervezésekor és előkészítésekor – például a Veszprémet Tapolcával összekötő 77-es út tervezett korszerűsítése és szélesítése esetén – is segítséget jelent az önkéntesek munkája, mert közreműködésük révén a szükséges régészeti munkák hatékonyabban és gyorsabban megtörténhetnek. 

Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere elmondta, a település és környéke régészeti lelőhelyekben gazdag. Szomszédságukban, Balácán európai jelentőségű villagazdaságot tártak fel, emellett az őskorból és a középkorból is kerültek elő leletek Nemesvámosról. A polgármester méltatta a falu és a múzeum közötti együttműködést, és gratulált a településen élő Krámli Zoltánnak a kincsek megtalálásához. 

Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatónője elmondta, a kincslelet 154 ezüstérméből, egy ón-ólom ötvözetű gyűrűből és egy ezüstmedálból áll. A pénzek között nagyrészt 16. századra keltezhető példányok találhatók, a legkorábbi veret 1501–1506 között, míg a legkésőbbi 16-17. század fordulóján készült. Az érmék többségét a Magyar Királyság területén, Körmöcbányán verték, néhány pedig lengyel területekről került hazánkba. Az igazgatónő megjegyezte, valószínűleg egy bőrerszényben rejthették el a pénzérméket feltételezhetően akkor, amikor a tizenöt éves háború időszakában a török seregek Veszprém ostromára vonultak. Valószínűsíthető, hogy az ettől való félelmében rejthette el a tulajdonosa az érméket, azonban később nem tért vissza értük. A leletek feldolgozását Gönczi Vivien, a múzeum éremtárának gyűjteménykezelője végezte el. Az igazgatónő elmondta, a Laczkó Dezső Múzeum 2015 óta működik együtt civil fémkeresős segítőkkel. Az évek során a közreműködők egy részével megállapodást is kötött az intézmény, közülük többen – hatósági engedéllyel – önállóan is kutathatnak régészetileg nem érintett területeken. 

A tavaly márciusi történéseket Krámli Zoltán, a lelet megtalálója idézte fel. Elmondta, a fémkeresővel a szükséges engedélyek birtokában végzett leletfelderítést. Az érintett terület átvizsgálásának végén tartott már több mint négyórás kutatás után, amikor az engedélyezett terület szélén jelzett a fémkereső. Már az első érmének is nagyon megörült, azonban a lelet megtalálásának közelében újabb érmére bukkant, majd a közelben, egy nagyjából 2x8 méteres területen nagyon sűrűn jelzett a gép, ekkor döbbent rá, hogy nem szórványleletre bukkant. Ezután értesítette a múzeumot, és az intézmény szakembereivel, valamint Molnár Miklóssal és Kaszás Zsolttal, a múzeum Közösségi Régészeti Programjának tagjaival tárták fel a területet.