Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy tartott előadást a Pannon Egyetemen 

Az előadás előtt Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében kiemelte, a biztonság kérdése kiemelten fontos, a biztonságérzetünket pedig a Magyar Honvédség jelenléte és tevékenysége tudja biztosítani. Hozzátette, Veszprém katonaváros, ezért a Pannon Egyetem és a honvédség jó kapcsolata már régóta tart, és az egyetem volt az első, aki a rendszerváltás után a honvédelmi oktatást a tantervbe emelte ismét.  

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy lendületes, néhol vicces, ugyanakkor lebilincselő előadásában nemcsak a Magyar Honvédség felépítéséről és fejlesztéseiről beszélt, de kiemelte a honvédség és a társadalom közötti kapcsolat fontosságát is. Elmondta, akkor lehet stabil egy ország, ha a társadalom, a kormányzat és a katonaság egyensúlyban és összhangban áll egymással. A társadalom mellett a katonaságnak rengeteg aspektust kell figyelembe venni egy-egy döntés során, amire a DIME mozaikszót használják: diplomacy, information, militory and economy (diplomácia, információ, katonaság és gazdaság).  

A hadászati stratégiákkal kapcsolatban elmondta, egy olyan kis ország, mint Magyarország alapvetően 4+1 stratégia közül választhat: a semlegesség, a szövetségek, tömegpusztító fegyverek (elrettentés doktrínája) vagy egy nagy hadsereg utánzása. A semlegesség számunkra nem volt ideális a történelmünket tekintve, az elrettentés több problémával járna mint haszonnal, a nagy hadsereg utánzása pedig költséges játék, mint mondta. Magyarország kombinált stratégiát használ, haderőfejlesztést, valamint a szövetségi rendszerének megerősítését. Megemlítette, hogy idén eléri az ország a NATO által kért két százalékos GDP-ráfordítást a haderőfejlesztésre. – A döntő csaták kora lejárt. Az ukrán háború kapcsán is mindig azt mondom, hogy nem a katonák kezdték, és nem is ők fogják befejezni – tette hozzá.  

Az altábornagy felidézte, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdődött a magyar haderő fejlesztése, akkor „boldog békeidők voltak, amelyeknek úgy tűnik, hogy vége van”, ezzel párhuzamosan a kiszámíthatatlanság, az instabilitás és a fenyegetések is nőttek. A program indulása óta először a tömeges illegális migráció okozott gondokat, majd a Covid-járvány és legújabban az ukrajnai háború, ezek pedig mind azt mutatják, hogy szükséges volt a fejlesztés elindítása. A vezérkari főnök a program alappillérei között említette a harci hatékonyság helyreállítását, a feladatorientált vezetés létrehozását, az aktív és önkéntes állomány fejlesztését, a társadalommal való kapcsolatok újraépítését, valamint a technológiai fejlesztéseket támogató védelmi ipari bázis létrehozását. 

Ruszin-Szendi Romulusz a fő stratégiai célok közé sorolta a készültség növelését, hogy rövidebb idő alatt sokkal több katonát tudjanak mozgósítani, illetve az új technológiák miatt a harceljárások jobb elsajátítását, ami magával hozta az altiszt- és tisztképzés módosítását, a kiképzési rendszer változását, ami a gyakorlótéren eltöltött több időben is megmutatkozik. Szintén stratégiai cél a minél több kiképzett, bevethető, harcoló katona a törvényben rögzített 37 650 fős maximális létszámon belül. 

Mint mondta, „a tetején” kezdték, a vezérkarral: létrehoztak középszintű parancsnokságokat csökkentett létszámmal, illetve több harcoló pozíciót. Az altábornagy a leglátványosabb stratégiai célnak a technikai fejlesztést tartja, amire nagy szükség volt: a rendszerváltás óta csak a Gripenek jöttek, meg a Mistral légvédelmi rakéták. Most a teljes spektrumban fejlesztések vannak, „minden vadonatúj, semmi sem levetett”, de a régi eszközök is maradnak, ameddig lehet – mondta.