Az éghajlatváltozás minden területen jelen van - Klímakonferencia zajlik Veszprémben

„A valóság nem ellenség” címmel rendez konferenciát a Pannon Egyetem Humántudományi Kar Társadalomtudományi Intézete november 23-án és 24-én, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottság székházában.

Az éghajlatváltozás megkerülhetetlen tényeket felmutató természeti-, és ugyanúgy megkerülhetetlenül emberarcú társadalmi valóság. Nincs alkalmazkodás, nem lehetséges semmiféle fenntartható jövőkép a tényszerű valósággal való őszinte szembenézés nélkül. Téveszmék, illúziók, félrevezetések talaján az alternatív-valóságok ködképei válnak uralkodóvá, amelyek vagy hibás egyéni és társadalmi döntésekhez, vagy – ami még rosszabb – nem döntésekhez, nem cselekvéshez vezetnek. Konferenciánk célja a tisztánlátás hangsúlyozása és erősítése, felhívni a figyelmet az üres reménykeltés veszélyére, hogy megmutassuk: a józan észt, a realitást központba állító szemléletmód az egyetlen lehetséges út – a valóság nem ellenség.

Megnyitóbeszédében Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a projekt keretében harmadik alkalommal szerveznek konferenciát. Visszatekintett a kezdetekre, mivel az első, 2021-es konferencia tette fel a térképre az éghajlatváltozás és fenntarthatóság megkerülhetetlenné váló kérdéseit. Ez nagy lendületet adott a Nemzeti Labornak, mely több hazai felsőoktatási intézménnyel közös konzorciumban valósul meg. A Nemzeti Laboratórium feladata, hogy összefogja az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokat országszerte.

Az éghajlatváltozás minden területen jelen van, tudományok közötti összefogásra van szükség. A társadalomtudományi aspektus – tette hozzá Gelencsér András – rendkívül fontos része ennek, hiszen a társadalom a kiváltója és elszenvedője az éghajlatváltozási folyamatoknak. A jelen konferencia címadó gondolata Székely János szombathelyi püspöktől származik, aki egy interjúban azt mondta, nem kell félni a valóságtól. Elengedhetetlen, hogy közösen keressünk megoldásokat. A konferencia célja, hogy legyünk őszinték, a megoldásokat pedig a valóságban próbáljuk megoldani, ne ábrándokban és utópiákban. Gelencsér András a világot a jenga játékhoz hasonlította, ahol egy rossz mozdulat is elég az összeomláshoz. Kiemelte, nincs időnk tévedni, pótvizsgalehetőség nem lesz. Ösztönözte a hallgatóságot, hogy kövessék figyelemmel az előadásokat, mert valóságalapú, sokszínű kép fog kirajzolódni általuk.

Navracsics Judit, a Humántudományi Kar dékánja minden szempontból fontos konferenciaként jellemezte a rendezvényt. 

- Égető kérdésekre keresi a választ a konferencia, mely válaszok nélkül már nem tudunk megfelelőképp élni – tette hozzá. Kiemelte, hogy a Kar fontos feladatot kapott a projekt által, nevezetesen, hogy megszervezze a párbeszédet az éghajlatváltozással kapcsolatban.

- Nincs olyan közösség, beszélgetés, ahol nem merül fel a klímaszorongás kérdése. A mozdulatlanság, a tétlenség viszont az összeomlás biztosítéka. Nagyon fontos a következő generáció felkészítése. Tudatosítani kell, hogy lehet változtatni magunkon, a közösségünkön, a környezetünkön. Fontos, hogy adaptálódni tudjunk. A valóság nem ellenség, hanem társ, melyhez idomulni kell – emelte ki a dékán. Navracsics Judit megnyitó beszédében köszönetet mondott a rektornak a cselekvés lehetőségéért, hogy a Humántudományi Kar részese lehet a projektnek. Beszédében kitért a disszemináció fontosságára, és kiemelte a There is no planet B című dokumentarista rövidfilmet, mely 11 nemzetközi díjat nyert el. Áttérve a konferenciára, kiemelte, hogy a kar összes tudományterülete képviselteti magát. Releváns témákkal lép fel a bölcsészettudomány egésze, irodalom, nyelvészet, pedagógia, pszichológia vetületében egyaránt. Zárógondolatként hangsúlyozta, a kutatási eredmények megosztására, innovációra, együttműködésre, párbeszédre van szükség.

András Ferenc a „A klímaváltozás társadalmi vonatkozásainak kutatása” alprojektjének vezetője elmondta, hogy a két nap során 57 előadás hangzik majd el. Délelőttönként plenáris előadások, délutánonként pedig 3 teremben párhuzamosan zajló szekcióelőadások formájában. November 24-én a MOL csoport is bemutatkozik egy kapcsolódó kutatási projekt bemutatásával. Csütörtök estére kerekasztalbeszélgetést szerveztek „Hol rontottuk el?” címmel. Az eseményen Gelencsér András, Csicsmann László és Nobilis Márió beszélget majd András Ferenc moderálásával. Az alprojektvezető a There is no planet B kapcsán elmondta, hogy ez a rövidfilm teljes egészében veszprémi alkotás, a kutatócsoport tagjai szerepelnek benne. Beavatta a jelenlévőket, hogy készül a folytatás, mely már egész estés mozi lesz. Zárszóként felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalomnak kell alkalmazkodni, hogy valamilyen – és nem mindegy milyen – módon, túléljünk.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz finanszírozó alap keretén belül „Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” elnevezésű konstrukcióra a Pannon Egyetem konzorciális formában támogatási kérelmet nyújtott be, amely pozitív elbírálásban részesült. A 3,571 milliárd forint értékű támogatás segítségével létrehozott Nemzeti Laboratórium az éghajlatváltozás jellemzőinek vizsgálata és az éghajlatváltozás elemeinek az emberi egészségre, természeti, gazdasági rendszerekre és a társadalomra gyakorolt hatásainak tanulmányozása mellett a technológiai, gazdasági és társadalmi adaptáció területén is végez kutatás-fejlesztési tevékenységet. A Nemzeti Laboratóriumban tervezett innovációs tevékenységet döntően az éghajlatváltozás következményei által támasztott kihívások vezérlik, részben a jelenre, de nagyobb arányban a jövőre vonatkoztatva.

A projekt egyik legfontosabb szakmai célkitűzése, hogy javuljon a feldolgozott tudományos információk rendelkezésre állása a szakpolitikailag érintett döntéshozók számára, hiszen az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás, az adaptáció, a felkészülés, a negatív gazdasági társadalmi hatások kivédése, vagy az esetlegesen adódó előnyök kihasználása kifejezetten nemzetállami feladat

Az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium szerepvállalása nemcsak az oktatás, a kutatás és az innováció színterén, de a gazdaság- és társadalomfejlesztésben, a felzárkóztatásban is, illetve a térségi szereplőkkel való szorosabb hálózati, partneri együttműködésekben is kiemelkedő.

A teljes projekt jövő év februárig tart, szakmai vezetője Dr. Gelencsér András rektor. Konzorciumvezetője a Pannon Egyetem, partnerek a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Ökológiai Kutatóközpont, valamint a Semmelweis Egyetem. 

További részletek a konferencia honlapján olvashatók.