Idén kevés tátorján virágzik a kenesei tanösvény mentén

– A terület a tátorján miatt lett védett, amely a jégkorszak utáni felmelegedés maradványfaja. Korábban Magyarország nagy részén előfordult ez a növény, de elsősorban a mezőgazdaság térnyerése miatt mindenhol visszaszorult. A tátorján a löszben gazdag meszes talajok lakója. Ezek a talajok mezőgazdasági művelésre is kiválóak, így csak azokon a helyeken tudott a tátorján fennmaradni, amelyeket valamiért nem lehet művelni. Ilyen a kenesei magaspart is, amely a tátorján szerencséjére nem művelhető. Bár a kilátó körüli rész eléggé beépült, ez jobban már nem beépíthető, a legfontosabb feladat itt a cserjésedés visszaszorítása, valamint a turizmus irányítása, hogy minél kevesebb legyen a taposási kár – mondta lapunknak nyilatkozva Szent­miklósi-Nagy Kornél természetvédelmi őr.

A Soós-hegyi kilátót sokan felkeresik, nemcsak a tátorján miatt, amely az itt futó tanösvény névadója is, hanem azért is, mert fentről gyönyörű panoráma tárul a Balatonra. A kilátót övező hektárnyi gyepen egy jó évben rengeteg tátorján nyílik, most viszont alig látszanak a növények. Azért, hogy ne essen kár bennük, mindig maradjunk a kitaposott ösvényen.

– Kevés idén a tátorján, a többségnek most csak a tőlevelei látszanak, ezek idén virágozni sem fognak. A tátorján különleges növény, még mi sem ismerjük pontosan az ökológiáját. A virágzás sok mindenen múlhat, például azon, hogy érte-e vadkár, hogy tapossák-e, de számíthatnak az adott év hőmérsékleti és csapadékviszonyai is, illetve az, hogy mennyire korán vagy későn érte a fagy. Egészen biztosan fontos az is, hogy mikor, milyen gyakorisággal és mekkora területrészen kerül szárzúzásra az élőhely. Ha virágzik, gyönyörű fehér, néha rózsaszínbe hajló gömböt alkot, majd később, ha magot érlel, elszárad, és akkor ezt a növényi gömböt ördögszekér formájában hengergeti a szél. Így szórja el a magjait, így terjed – tette hozzá Szentmiklósi-Nagy Kornél.

Bár a Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Te­rület összesen csupán 2,5 hektárnyi, a virág beljebb, a nyaralók környezetében is előfordul még. A legnagyobb veszélyt a folyamatos kaszálás és fűnyírás jelenti rá. A védett területen a vegetációs időszak kezdetéig, azaz februárig elvégzik a szárzúzást, azonban vigyáznak arra, hogy a területen található néhány pukkanó dudafürt bokor megmaradjon. A bokor termése ugyanis néhány ritka és védett boglárkalepke hernyójának ad menedéket.

A terület védett bogárritkasága a nagyfejű csajkó, amely üreget készít a talajba, ahová különféle lágyszárúak hajtásait és leveleit hordja, így készít bölcsőt kikelő utódainak.