Három napig tart a tizenötödik Magyar Jogászgyűlés Balatonfüreden

A tegnap kezdődött háromnapos tanácskozáson, melyet a Magyar Jogász Egylet (MJE) szervezett, részt vesznek mások mellett az államtitkárok, ügyészségi, közigazgatási, bírósági vezetők, az ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói kamarák elnökei. Bánáti János, a jogászgyűlés és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke köszöntőjében aláhúzta, tavaly tervezték a 15. ülést, de a pandémia közbeszólt, és akkor ünnepelték volna, hogy 1870-ben rendezték meg az első Magyar jogászgyűlést. – Büszkék lehetünk erre a nemes hagyományra, melyet az MJE 1990-ben megújított, és alapszabályába iktatta az alapítók célját, hogy egyesítse a jogászokat a szakmai és tudományos eszmecserére.

Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke egy idézettel élve azt mondta, „törvény és rend nélkül nincs világ”. Bóka István füredi polgármester aláhúzta, nagyon örül annak, hogy a városban rendezik meg a jogászgyűlést. Bemutatta Balatonfüredet, méltatta a szőlő és bor városának értékeit. Pintér Sándor belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a kormány a koronavírus-járványt érintő válságkezelési feladatairól kiemelte, áttekintették a korábbi jogszabályokat, majd kihirdették a veszélyhelyzetet, rendkívüli intézkedéseket hoztak, rendeleteket alkottak. A feladatot átvette a kormány, a végrehajtást a tiszti főorvos végezte. Az országos veszélyhelyzeti intézkedés az élet valamennyi területét érintette, az oktatást, a közlekedést, a kulturális életet; a fokozottan veszélyeztetettek ellátását az önkormányzatok, az egyházak, a polgárőrség segítségével megszervezték. Szólt az eredményes védekezést megelőző munka ütemezéséről, illetve a kormányzat, az Operatív Törzs tevékenységéről. Felidézte, az első megbetegedés 2019. december elsején történt a kínai Vuhanban, majd a hónap végén megjelentek az első fertőzések. A Magyar Kormány 2020. január 29-én döntött az Operatív Törzs (OT) felállításáról, majd munkaszervezeteiről is. A védekezés élén a miniszterelnök állt, az OT-t a belügyminiszter az egészségügy élén álló miniszterrel vezette. Cél volt, hogy legyen elegendő gyógyszer, lélegeztetőgép, eszköz az ellátáshoz. Az első hullámnál lezárták a határokat, bezárták az iskolákat. A WHO, az egészségügyi világszervezet csak január 30-án hirdetett népegészségügyi veszélyhelyzetet.

Hazánkban március 4-én volt az első fertőzés. Létrejött 663 milliárd forinttal a Járvány Elleni Védekezési Alap, 1 345 milliárddal pedig a Gazdaságvédelmi Alap, melyeknek is köszönhető, hogy a gazdaság újraindításában a negyedik hullám kezelésében az EU-ban hazánkat tartják a legjobbnak. Az első hullámban 209, a másodikban 6817, a harmadikban 11 266 ember fertőződött meg naponta. Az aktív betegek száma a harmadik hullám alatt volt a legmagasabb, 272 ezer. A tervezett műtéteket elhalasztották, melyeket külön anyagi támogatással idén év végéig, illetve február végéig elvégeznek a kórházakban. A friss adatokról kiderült, emelkedés jellemző, továbbra is fontos az oltás. Egy ismert japán lap szerint a védekezésben a világon Kína után a második legjobb Magyarország.

Varga Judit igazságügyi miniszter az európai fórumok előtt lévő közjogi viták apropóján az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentéséről, az EU-ról szóló szerződés hetedik cikke szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési és az európai bírósági eljárásokról, a gyermekvédelmi törvényről beszélt. Utóbbit megtámadta az EB, de gyermekeink védelme nem képezheti ideológiai viták tárgyát, nem uniós hatáskör, a kormány népszavazást kezdeményezett. Az EB jogállamisági jelentését módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, szelektív témaválasztás, kettős mérce, politikai motiváltság jellemzi.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány mozgásteréről beszélt az európai integráció keretei között. Kifejtette, korábban nem voltak az unióban olyan társadalmi, politikai, értékrendbeli különbségek, mint ma, a jog a politika „szolgálója” lett, az Európai Parlament vitái nem Európa érdekét képviselik, melyek évente 750 milliárd forintnak megfelelő eurót „visznek el”. A közös piac és a határmentes térség az EU két legnagyobb áldása, és érvényesülhetnek az alapvető szabadságjogok. Magyarországon függetlenek a bíróságok, a bírák. – Optimista vagyok, mert a tagállamok egymásra utaltak – vélekedett.

Az előadók között Varga Zs. András, a Kúria elnöke a jogegység biztosításának európai modelljeiről, Polt Péter legfőbb ügyész a 150 éves magyar ügyészség kihívásairól, Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok veszélyhelyzet alatti működéséről beszélt. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke szombaton az európai kihívásokat részletezi.