Imádod a kávét? Ismerd meg jobban!

A kávécserjék nemzetségének számtalan tagja ismert, ám italt csak két fajtából, az arab és a Robusta kávéból készítenek, ezek igényei eltérőek. Jobb alapanyagot ad az arab kávé, viszont kényesebb a Robustánál. Az Arabica cserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak a 900 méter feletti trópusi területek biztosítják. Ez a kávé lágyabb, nem savas, koffeintartalma alacsonyabb. A Robusta ellenben igénytelenebb, tűri a hőséget, a nagy páratartalmat, és 900 méter alatti trópusi síkságokon terem Nyugat-Afrikában, Indonéziában. A többi kávétermelő ország inkább az arabicát favorizálja.

A szemeket kézzel szüretelik, majd azonnal tisztítják, érlelik. Ahol elegendő a napsütéses órák száma, a magokat négy hétig kiterítve napon szárítják, majd hántológéppel elválasztják a babszemet és a húst. Másképp tesznek Vietnamban és Elefántcsontparton, ahol óriási vermekben elföldelik, és a következő évben a magokat kiásva átmossák. Csapadékosabb helyeken nedves eljárással dolgozzák fel a szemeket, a kávébabot és a gyümölcshúst géppel elválasztják, majd a babot speciális folyadékban áztatják-mossák, így tíz-tizennégy napi szárítás elég. Mindkét esetben további tisztítás, válogatás jön, ezután szállítják el a kávét. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, folyamatosan emelkedő hőfokon. Utána derül ki a minőség.

A Dominikai Köztársaság kivételes, a kávé itt ugyan nem őshonos, mégis félmillió ember megélhetését biztosítja. Itt nincs esős évszak, a meleg óceáni áramlatok, a passzátszelek és a csapadék egész évben kiváló klímát teremt, folyamatosan terem a kávécserje. A szemeket kézzel szedik, nedves eljárással tisztítják, s az erős karibi napsütésben szárítják. A szemeket gondosan válogatják, majd zárt folyamattal pörkölik, és aromazáró csomagolásba teszik. A nagy földrajzi felfedezések korában hoztak ide néhány Arabica-cserjét, és kiderült, a világ egyik legjobb termőhelyét alakították ki ezzel. Dominikán kis családi gazdaságokban nemzedékeken keresztül, több száz éve gondozzák az ültetvényeket. Arabica fajtákkal foglalkoznak, és valamennyi kávéjuk különleges.

Hazánkban több kávéféleséget forgalmaznak, melyek kötődnek az országhoz, ezek általában az ott termesztett alapanyagot használják, de a kávét már Európában pörkölik, csomagolják. De származzék bárhonnan, a kávé legfőbb hatóanyaga a koffein, mely a központi idegrendszert stimulálja, csökkentve az álmosságot, javítva a koncentrálóképességet, a mozgáskoordinációt, gyorsítva az anyagcserét. Hogy mennyit fogyasztunk, nagyban függ attól, mennyire tolerálja szervezetünk a koffeint. Szakemberek által a naponta ajánlott maximum 400 és 600 milligramm, ami nagyjából öt erős presszókávé, ennél több megzavarja a szervezet működését, függőséget okoz. A túladagolás számtalan tünetet produkál, ingerlékenységet, álmatlanságot, fejfájást, erőteljes szívdobogást, nyugtalanságot, izomrángást, emésztési zavarokat, és arra utal a kipirult arc vagy a zavart beszéd is. A mértékletes kávézásnak viszont számtalan előnye van. Csökkenti bizonyos daganatos betegségek kockázatát, jót tesz az alacsony vérnyomás ellen, sőt neurológiai problémákat is megelőzhetünk vele. Ehhez elég két-három csésze, vagyis egy átlagos fogyasztó napi adagja. Azért túlzásba ne essünk, az alvás is kimondottan fontos és jótékony a szervezetnek – felnőtt korban is.