1938: Az első Szent István emlékév Veszprémben

Országos jelentőséggel bírt, hogy a kihelyezett székesfehérvári országgyűlésen Horthy Miklós kormányzó az 1938. augusztus 18-án kihirdetett A Szent István király dicső emlékének megörökítéséről címet viselő 1938. évi XXXIII. Törvénycikk 2 §-ban kimondta, hogy „az országgyűlés augusztus 20. napját Szent István emlékezetére nemzeti ünneppé nyílvánítja.” A kihirdetés napján a törvény hatályba lépett, így augusztus 20. a magyar történelem során először lett állami ünnep. Veszprém városa 1937-ben kezdte el a szervezést, akkor kezdte meg a városi közgyűlés a Szent István ünnepségekbe történő bekapcsolódás lehetőségének megvitatását. A dr. Iklódy-Szabó János kincstári főtanácsos jelenlétében megtartott idegenforgalmi bizottsági ülés volt a kiindulási alapja a további munkának. Számos elképzelést vitattak meg, sőt a sajtó hasábjain is folyt polémia arról, mi módon ünnepelhetné a város az első szent király emlékét. A városvezetés az 1937-39 közötti években az elképzelések nagyobb részét megvalósította.

A történelem azonban mint annyiszor, most is közbeszólt. A külpolitikai helyzet folytonos változása az előzetes elképzeléseket módosította, az ünnepi rendezvények helyett más feladatok vártak a ország népére, így a veszprémi polgárokra is. Bekövetkezett Ausztria annektálása 1938. március 12–13, megszületett a Müncheni egyezmény 1938. szeptember 29–30, majd az első bécsi döntés 1938. november 2. Magyarország visszakapta a Felvidéket és Kárpátalja déli részét (a visszakapott terület 11927 km2 , a lakosság száma 869299, 86,5 % magyar). 1939 szeptember elsején Németország megtámadta és lerohanta Lengyelországot, kitört a második világháború.

A történteknek megfelelően a Szent István évi ünnepségek forgatókönyvét folytonosan módosítani kellett, változtak a lehetséges vendégek, változtak az időpontok. A Szent Jobb látogatása is átkerült 1939-re.

A Szent István-évi tervek

Veszprém város idegenforgalmi bizottságának ülése

Bokrossy Jenő városi műsz. tanácsos elnöklésével Veszprém város idegenforgalmi bizottsága múlt pénteken délután a városházán ülést tartott, amelyen megjelent dr. Iklódy-Szabó János kincst. főtanácsos, Rosos Károly polgármester, dr. Tekeres Lajos h. polgármester, valamint az idegenforg. bizottság tagjai teljes számban. Bokrossy Jenő megnyitójában hangoztatta, hogy a városnak is bele kell kapcsolódni a jövő évi országos Szent István-ünnepségekbe. Majd felsorolta a lehetőségeket és szükséges tennivalókat és hangsúlyozta a város idegenforgalmának emelését.

A tervek a következők: az Újtelepen épülő új templom környékének rendezése és szépítése, a tűztoronyba egy harangjáték felszerelése, a világítási effektusok kibővítése, ezzel kapcsolatban a benedekhegyi és a Hősi Kapun levő kereszt megvilágítása, a benedekhegyi kálvária megalkotása, a Margit romok és környékének rendbehozatala. Ezután felolvasták dr. Rott Nándor megyéspüspök átiratát, amely Veszprémben országos Gizella királyné-ünnepség megrendezését javasolja az Actio Catholica keretében. Rosos Károly polgármester indítványára a megyéspüspök indítványát a bizottság magáévá tette és a bizottságból alakult Gizella-emlékünnepély bizottság elnökéül Iklódy-Szabó Jánost választották meg.

Iklódy-Szabó János megköszönte a bizalmat, s visszapillantást vetett az 1935-ben megrendezett ünnepi hetek eredményére. Majd bejelentette, hogy a cseszneki magaslatot áthidaló szerpentinút 400.000 P-ös költséggel még ez évben elkészül. A veszprémi kultúrfilm az ősszel Budapesten bemutatásra kerül. Indítványozta, hogy a Hősi Kapu, valamint az építendő 31-es emlékmű és a Laczkó-szobor felavatását a Szent István-évre tegyék. Örökítesse meg a bizottság a Kupa vezér és Pázmány lovag között Veszprém közelében lefolyt ütközetet. Állítassa fel a bizottság Gizella királyné szobrát a Benedek-hegyen. Az indítványokhoz dr. Gutheil Jenő r. k. teológiai tanár szólott hozzá, aki hangsúlyozta, hogy a Szent István ünnepségeket ne tekintse senki katolikus megmozdulásnak, mert ez nemzeti ünnepség. Majd kifejtette, hogy a legszükségesebb feladatnak a Szent Margit zárda, a Szent Miklós plébánia egyház romjának rendezését és a Szt. Gizella-rom helyreállítását tartja. Ezenkívül feltétlenül szükséges a Koppány-féle viadalt a Táborálláson

megörökíteni, valamint Gizella királyné, mint az oltáregyletek védasszonyának tiszteletére Veszprémben egy országos oltáregylet kongresszust szervezni.

Dr. Eberhardt Béla ny. tankerületi főigazgató hasonló értelemben szólott. Róna Sándor a Koppány-féle csata megörökítését tartja legfontosabbnak. Tekeres Lajos szerint mindezek megoldására igen kevés a fedezet. Végül a MÁVAUT veszprémi kirendeltségének vezetője a rossz útviszonyokat tette szóvá.

Veszprémvármegye, 1937. április 11. 3. p.

Forrás: Válság után – háború előtt Veszprém az 1930-as évek végén Kiadja: az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, Veszprém 2010.