Pályázati forrásból számolhatja fel az illegális hulladéklerakókat a pápai önkormányzat

A pályázatban az önkormányzat 150 köbméter hulladék elszállítását vállalta, melyből 40 köbméter építési hulladék volt, 110 köbméter pedig kommunális, illetve lomhulladék. A Városgondnokság jelölte ki azon lakótelepi és kevésbé szem előtt lévő helyszíneket, ahol visszatérően illegális hulladéklerakást észlelnek: Huszár-lakótelep, Vízmű-Wesselényi utca, Külső-Veszprémi út 5/a, Komáromi utca, Városgondnokság telephelye melletti terület, Mező utca 9., Rigó-lakótelep, Juhar utca 1., Téglagyári út, Kéttornyúlak bekötőút, Teveli úti garázssor, Böröllő.

A Külső-Veszprémi úti projektzáró sajtótájékoztatón Bakó Istvántól, a Városgondnokság intézményvezetőjétől megtudtuk, dolgozóik a lakótelepi környezetből – ahol a közös képviselők a közös költség csökkentése érdekében kevesebb szállításra vagy a szükségesnél kisebb mennyiségre kötnek szerződést – főként illegálisan lerakott kommunális hulladékot és bútorokat, a félreeső területeken pedig elsősorban járműbontásból származó szemetet, autógumit és lomizásból keletkező hulladékot szállítottak el a hulladéklerakókba (Közszolg Kft. és Kemenesaljai Törmelékhasznosító Kft.). A projekt december 9. és február 28. közötti időtartama alatt az egyes helyszínekre többször – általában heti kétszer – is vissza kellett térniük az újratermelődő szemét elszállítására.

Áldozó Tamás polgármester üdvözölte a Belügyminisztérium kezdeményezését és köszönetét fejezte ki a támogatási összegért. – Az illegális hulladéklerakás a város óriási gondja, évente – emberi és gépi munkaórákkal, lerakási díjakkal – körülbelül 30 millió forintot fordítunk a felszámolásra. Az elnyert kétmillió forint ezt a kiadást mérsékli, de a két összeg közötti különbség is érzékelteti a feladat súlyát – mondta el.

– A jogszabályok a hulladék fogalmát sokszor mennyiségekhez, szakértői véleményekhez kötik, ezért az illegális lerakás elleni fellépés is körülményesebb lehet a vártnál. A legálisan elhelyezett hulladék azt jelenti, hogy a kommunális hulladékot olyan gyűjtőbe helyezzük, akkora mennyiségben, amennyiért fizettünk a szolgáltatónak. Ha többet vagy máshová valót teszünk bele, illetve ha nem gyűjtőbe helyezzük, az mind illegális lerakásnak számít. És ez csak a kommunális hulladékok köre, hisz ezen felül egyéb típusok is vannak. A különböző vállalkozásoknak ugyancsak szerződést kell kötniük a tevékenységük során keletkező hulladékok ártalmatlanítására – fejtette ki Áldozó Tamás, aki aláhúzta, hogy az illegális hulladéklerakás mindenki problémája, megelőzése mindenki felelőssége.

– Magyarországra lelkesen szállítják be családok százai az ausztriai szemetet, amiből a még hasznosítható részeket próbálják értékesíteni. A maradékot meg rásózzák a helyi közösségre illegális lerakás formájában. Tehát mindenki, aki látszólag olcsón vásárol használt holmit a lomis piacon, legyen tisztában azzal, hogy az attól olcsó, mert a költségeit valamennyien fizetjük. Egyébként ő maga is, mert a befizetett kommunális adójának minden ötödik forintja arra kell, hogy az illegális szemetet eltakarítsuk – mutatott rá az évek óta burjánzó környezetszennyező probléma egyik gyökerére Áldozó Tamás.

A polgármester megjegyezte, a város kamerarendszer kiépítésével igyekszik megoldást találni, ám mindenhová nem telepíthetnek kamerákat. Hangsúlyozta, remélhetőleg hamarosan drasztikusan szigorodnak majd a szabályok és akit illegális szemetelésen, lomis hulladék lerakásán, engedély nélküli autóbontáson érnek, azt akár végrehajtandó szabadságvesztéssel is büntethetik.