Szubjektív válogatás

2024.01.01. 16:00

A cuhai hódgáttól a cseszneki vár ufójáig – Rimányi Zita újságíró 2023-as kedvenc cikkei, legjei

Ne számítsanak több tízezres fesztiválokra, világhírű celebekre, ünnepi rendezvényekre. Számomra azok az interjúk emlékezetesek, amik lelket megérintő beszélgetésekké mélyültek. A személyességben, az igazi emberi találkozásokban van a bölcsesség, nem a protokollban – nem én mondtam, de egyetértek vele. És ezekből 2023-ban sok olyan volt, ami most kimarad a listámból, de ki nem hagytam volna az élményét.

Rimányi Zita

Fotó: Rimányi Zita

1., A legkalandosabb: hódlesen a Cuhánál
 Cudar fanyűvők vagy cuki ökoszisztéma-mérnökök a zirci gátépítők? Mindkét jellemzés igaz a szorgos rágcsálókra. A Narnia krónikái mese imázsépítő marketinget csinált nekik, és komoly végzettségük van folyóvíz-szabályozásban. Bakonyi hódlesen jártunk kutatókkal, a Cuhára épített lenyűgöző gátjuknál, ráadásul még a márciusi jégeső is elkapott minket a végén. Utóbbi miatt arra is felkértek, hogy erről a tévéhíradóban nyilatkozzak. 

2., A legvagányabb: retrósuli az igaziban

A zirci III. Béla gimnáziumban retrótárgyakból berendeztek egy szobát. Így nézhetett ki a diri irodája egykor. A régi írógépen mindenki kopácsolni akart. Nincs mit hozzátenni, nézzék meg a nosztalgiázásra hívó képgalériát és videót. Totál, rojál. Ja, és az egyik diák volt az egyik főszervező, aki azt mondta, olyan suliba járhat, ahol nem vágják le a fantáziája szárnyait. Kell ennél több?

3., A legpéldamutatóbb: erdészeti eszmecsere az ellentétekről

A bakonyiakat érdeklik az erdeik és szakembereik, erdészek, természetőrök úgy tudják egymással e témában az ellentétes véleményeiket is megvitatni, ahogy mindig, mindannyiunknak minden esetben kellene. No és a dzsumbujos erdő a jó, az ellenálló erdő. Az erdő nem fagyár, a holtfa nem szemét, fát vágni nem bűn.

4.,  A legmeglepőbb: A helység kalapácsa a Bakony fővárosában

Függöny fel! A függőfolyosón is padokon ültek szorosan a nézők, csurig megtelt a művelődési ház Zircen, ahol helyiek adták elő Petőfi Sándor vígeposzát. A sikeres bemutató egyrészt tiszteletet ébresztett a hivatásos színházcsinálók iránt, másrészt rávilágított: ez a fajta közös alkotás mennyire felemelő, ha a hétköznapok része, mennyire nem lebecsülendő, ha megnevettetjük egymást. S Petőfi ilyenkor nem tankönyvízű, hanem időszerű.

Aggódtam a Petőfi200, a költő születési évfordulóját ünneplő kampány hatása miatt. Nem új keletű az érzés, már a múlt század elején Herczeg Ferenc író megfogalmazta a különbséget a hagyományok Petőfije és az eleven között, s utóbbi unalmas, kényszerű, emlékező tiszteletkörök helyett gondolataival élhet köztünk. Ha csak sűrűn emlegetjük, de nem olvassuk műveit, akkor tekintélye a diadala és egyszersmind veszedelme. Pedig, ha egyszerre elfelejtenénk, amit róla tudunk, úgy ismernénk meg verseit, az igazi Petőfi nagyszerű diadalt ülne az iskola Petőfije fölött – ahogy Herczeg Ferenc írta. Fölfedeznénk a bölcsészt, a humoristát, a formaművészt. Már nem is féltem Petőfit a mában, mert láttam a zirciek előadásában tőle A helység kalapácsát. Kétszázszor is érdemes lenne megnézni.  

5., A legtradicionálisabb: somlói borászörökség

Fazekas András borászatában ajkai nyugdíjas bányászok végzik az alkalmi munkákat, a metszést. A somlói borász elmondta, hogy korábban volt a ciszterci apátságnak a tanúhegyen szőlőbirtoka, présháza, és azt a dédapja vezette. Szigorú ember lehetett, mert a munkába érkezők közül csak azok dolgozhattak nála a pincében, akik tiszta ruhát viseltek. Akkoriban vödröztek a lefejtésnél, így az négy-öt emberrel három-öt napig tartott egy ötezer literes hordónál, és korábban egy liter somlói borért hét liter benzint vagy tejet kaptak a termelők. 

Minden úgy jó, ahogy van – összegezte sommásan a természettel harmóniában folytatott munkával szerzett tapasztalatait. A somlói rizling kóstolásakor azt javasolta, hogy a harmadik kortyot ízlelgessék meg alaposabban a borkedvelők, és emellett azzal érvelt, hogy harmincötféle ásványi anyag van benne. Korábban patikákban árulták, harmincötféle betegségre ajánlották.

6., A legemberibb: káposztaillatban, mosolyogva 

Ködben nő a savanyítanivaló Olaszfaluban – ez a válasz arra, miért ez a község a káposzta igazi otthona. Különleges, páratelt mikroklímájának köszönhető ez. Ma is kézzel, egyesével szedik fel, késsel vágják le, és azzal megtisztítják külső leveleitől a méretes fejeket. Olyan jó hangulatban, mosolyogva, hogy szívesen a szedők közt maradtam Hanich Gyula és fia, Hanich Ottó közös gazdaságában. Pedig arról szintén szó esett a káposztaillatban, hogy az foglalkozzon ezzel a növénnyel, akinek nincs egyáltalán semmi dolga, ugyanis nagyon sok feladatot ad. 

7., A legmegtisztelőbb: a zirci véradórekorder

Kopott szívvel a tenyeremben rekorderrel beszélgettem, azaz ültem a kényelmes pihenőszékben, a kis műanyag vacakot nyomogatva pumpáltam, gyorsabb áramlásra serkentettem az ereimben keringő vért, és közben a zirci férfivel társalogtunk, aki épp 194. alkalommal adott vért. Megtisztelő számomra, hogy Cziráki Istvánnak a barátja lehetek. 

8., A legmeghatóbb: a megtalált papa családi története

Sebtapasz került a zirci Máj János családjának világháborús sebeire. Több mint évszázados késéssel, de némi megnyugvást hozva. Megtalálták a húszévesen az I. világháborúban elhunyt felmenőjük távoli sírhelyét, akinek ma már tizenöt szépunokája nevelkedik.

9., A legszebbek, kívül-belül: modernkori cseszneki várkisasszonyok 

Mivel kellemben és tudásban kellőképp ketten is megfeleltek, felülmúlták a várakozásokat, meglepték a történelmi próba során a hagyományőrzőket, a Himfy Bandérium tagjai két hölgyet választottak meg cseszneki várkisasszonynak. Két erdészt, két fiatalasszonyt.

10., A legkedvesebb: a bakonyoszlopi női buszsofőr

Családi váltó a volánnál. Családi minta és rajongás egyaránt motiválta szakmaválasztáskor Hári Szandrát. Buszvezetőként találta meg a helyét. Édesapja már 33 éve ebben a szakmában dolgozik. Nemrég követte példáját a bakonyoszlopi fiatal nő, akit mindig érdekeltek az autósportok. Törékeny alkatú, kedves, ugyanakkor határozott, ügyes, felelősségteljes. 

11., A leglenyűgözőbb: tanösvény-takarítás az Eperjesen

Tanösvény-takarító túrát szerveztek helyi civil szervezetek Olaszfaluban. Mintegy hatvan helybeli rendbe tette a hegyet. Mint egy hasznos és hatékony siserehad, végigvonultak az ösvényeken és utánuk szemét, kiálló ág nem maradt. Lenyűgöző tempóban haladtak, csak a fotó kedvéért álltak meg és emelték magasba szerszámaikat. A táj ugyancsak lenyűgöző az Eperjesen, de ez már egy külön történet. 

12., A legtalpraesettebb: a szakács szakmaszeretete

Somogyi Tamás jól kifőzi a hagyományos és tájjellegű ételek életben tartásának módját. Húsgombóc vadhúsokból, sörben párolva vagy ötféle gombából készült pörköltben kifőzve, kapros nokedlivel. Bakonyi, azaz gombás lángos és palacsinta vagy krumplis bugyelláris. Szarvashús zöldfűszerekkel középkori hangulatban, vaslábasban, vaslapon sütött lepénnyel. Az a tapasztalatom, hogy ha a környéken szabadtéri rendezvényen főznek, oda érdemes menni, ahol Somogyi Tamást látni. Oktat, motivál, népszerűsít, tévében főz. Csak győzzem követni, mit talál még ki jövőre.

13., A legmeghatóbb: Ukrajnából menekült a borzsovai család

Kárpátaljáról menekültek, Zircen otthonra leltek, már itt született meg a család harmadik gyermeke. Szavaik ráébresztenek, hogy apróságokkal is érdemes akár idegeneken segíteni és arra is rájöhetünk, érdemes megbecsülnünk hétköznapi, sokszor már természetesnek tűnő örömeinket. Úgy tudjuk, az öttagú család keleti határunk közelébe költözött el azóta, hogy közelebb legyenek szülőföldjükhöz. 

14., A legcukibb: dámfarm a város szélén

Enzo! Brúnó! Gyertek, gyertek! – így hívogattam a szarvaskúti dámfarm szépségeit és tényleg hallgattak nevükre, jöttek tenyérből almát enni. Magas a cukiságfaktora a róluk írt történetnek és romantikus szála is van, ugyanakkor tanulságos is az, ahogy létrehozói a természetről, a természetünkről gondolkodnak.

15., A legmulatságosabb: fácán a táblán

Diákcsíny? Remélhetőleg. Forgalmat fokozó látványosság a 82-es főútnál? Talán. Zirc legendás jelképe lehet? Remélhetőleg nem. Nem tudjuk, hogy került a város központjában egy tábla tetejére a kitömött fácán, talán fiatalok reptették meg buli után. Azt tudjuk, hogy sem a múzeumból, sem iskolai szertárból nem hiányzik. 

16., A legtudományosabb: a cseszneki vár ufójának megmagyarázója 

Igazán azokat a kutatókat tisztelem, akik elég bátrak ahhoz, hogy lazán merjenek beszélni a legkomolyabb tudományos eredményekről. Ilyen a fizikus, aki kérésemre a cseszneki várban légi mutatványt végrehajtó ufó fotóját megvizsgálta, és talált is valószínűsíthető magyarázatot az eleinte azonosítatlannak tűnő repülő izé kilétére. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában