A norvég minta működik – Hasznos tanácskozás az esélyegyenlőségről

A tanácskozást a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Norvég Önkormányzati Szövetség együttműködésében megvalósult program – amelyben a berhidai önkormányzat is részt vett – keretében rendezték. A projekt az esélyegyenlőség jó gyakorlatainak megismerését célozta: Magyarországról három önkormányzat pályázott gesztorként, melléjük több más település, köztük Berhida is csatlakozott, mondta Pergő Margit polgármester.

A program két részből állt: egy norvégiai tanulmányútból, amelyen önkormányzati hivatalba, óvodába és a fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő hivatalba is ellátogattak a résztvevők, Berhidáról a polgármester mellett az önkormányzat bizottságainak vezetői. Pergő Margit elmondta, több hasznos tapasztalatot is szereztek: például arról, hogy az óvodai nevelésben az itthon megszokottnál a skandináv országban jóval többet töltenek a szabadban a gyermekek; a szociális foglalkoztatásban az a cél, hogy mindenkit bevonjanak a munkába, és a gazdaság igényeihez rugalmasan igazodva kezelik a munkavállalók átképzését. A polgármester egy gyakorlati példát kiemelve elmondta, a mozgáskorlátozottak számára nem hosszú rámpákat építenek az épületek elé, hanem fa vagy fémpallókkal segítik a közlekedésüket.

A program hazai részeként Budapesten tartottak tanácskozást a résztvevő önkormányzatok képviselői, hogy a Norvégiában szerzett tapasztalatokat beépítsék a Helyi Esélyegyenlőségi Programba, amely szintén fontos célja volt a projektnek.

A csütörtöki konferencián – amelyre a térség polgármestereit, óvodavezetőket, önkormányzatok dolgozóit várták – a Norvégiában az esélyegyenlőségről szerzett tapasztalatokat kívánták megosztani a résztvevőkkel.

Zongor Gábor, a TÖOSZ leköszönt elnöke bevezetőjében kiemelte, Norvégiától sokat lehet tanulni az esélyegyenlőségről, ugyanis ott az önkormányzatok napi működésébe szervesen beépült ez a szempont az elmúlt évtizedekben.

Réz Anna filozófus, az Üvegplafon blog szerkesztője a nemek közötti esélyegyenlőség hazai helyzetéről tartott előadást. Kiemelte, a jellemzően nők által betöltött munkák az átlagosnál alacsonyabb presztízzsel rendelkeznek a társadalomban, a vezetők között – legyen szó a tudományos, az üzleti vagy a politikai életről – mindössze tíz százalék a nők aránya. Hozzátette, a nemek közötti bérkülönbség átlagosan 14 százalék a férfiak javára, amely európai összehasonlításban átlagosnak számít. Megjegyezte, hazánkban elsöprő arányban nők végzik a gyermekneveléssel, a beteg és idősgondozással, valamint a házimunkával kapcsolatos feladatokat, amelyeket azonban a társadalom nem támogat és ismer el megfelelő mértékben.