Ez kiemelkedő eredmény egy rendkívül erős mezőnyben, 580 versenyző között, mondja büszkén Podolszkaja Viktória klasszikusbalett-művész, klasszikusbalett-tanár és koreográfus, aki legjobb tanár és kreatív koreográfusként különdíjban részesült. Arról is megkérdeztük, miért tartja fontosnak a gyermekkori balett-tanulást?
– Anya! Ezt kiáltotta kétségbeesetten a kislány, aki a színpadon egy táskából került elő, amit utcagyerekek találtak meg a róluk szóló produkcióban. A jelenet láttán mindenki sírt a nézőtéren, utal a Veszprém megyeiek szentpétervári fellépése egyik mozzanatára az orosz származású Podolszkaja Viktória. A klasszikusbalett-művész, tanár és koreográfus azonnal hozzáfűzi, a jelenetet a valóság ihlette: amikor szülővárosában, Bakuban balettintézetbe járt, reggelente egy ház előtt ment el, amelyben szegény gyermekek laktak, és ők kiáltottak, nyújtották a kezüket idegenek felé.
Jelenleg 150-en járnak Podolszkaja Viktória balettóráira, amelyek iránt folyamatos az érdeklődés Fotó: Penovác Károly/napló
– Hogyan került egy hivatali dolgozó anya és egy vasutas apa lánya a híres bakui balettintézetbe? – kérdi, majd felidézi: nővére példáját követte, ami nagyon megtetszett neki, ő ugyanis már odajárt. Hozta haza a spicc-cipőt, a tütüt, a balettruhát, a család járt az elő-adásokra, Viktóriát pedig lenyűgözte mindez. Aztán filmen látta Anna Pavlova, a világhírű orosz balerina Hattyú halála című táncát, és mindezek után eldöntötte, balettozni fog, és egyszer ő is szeretné eltáncolni a Hattyú halálát, amelyre később adódott is lehetősége. A művész felidézi, hazájában nagy hagyománya volt és van ma is a balettnek. Azoknak a gyermekeknek, akik elhivatottságot éreztek iránta, volt lehetőségük arra, hogy beiratkozzanak balettiskolákba. – Az más kérdés, hányan végezték el, teszi hozzá. Viktória felidézi, gyönyörű és kőkemény éveket töltött el az iskolában, ahol tízéves korától kezdve nyolc éven át reggeltől estig tanult, gyakorolt, hétvégén fellépésekre járt. Kitűnő, híres művészek tanították, példaképei a klasszikus orosz balett létrehozói közül Olga Spessivtséva, Agrippina Vaganova.
Természetesen volt úgy, amikor megfordult a fejében, hogy abbahagyja és él kortársaihoz hasonlóan, de szerencsére mindig túllépett a nehézségeken, és maradt.
A kérdésre, hogy a bakui balettintézetnél tanult klasszikus balett művészi, majd a kijevi egyetemen szerzett tanár-koreográfusi tudással, aztán a balett fővárosának számító szentpétervári színházaknál eltöltött évek után hogyan került egy balerina Veszprémbe, leszögezi: egyszerű és prózai oka van, a szerelem miatt. Találkozott ugyanis egy magyar fiatalemberrel, aki Veszprémben élt, és a művész követte párját Magyarországra, mert elhatározta, átadja tudását, balettra tanítja majd az itteni gyermekeket. Így is lett, döntését soha egy percre sem bánta meg, nagyon sok tehetséges gyermekkel találkozott Magyarországon, akiket a Várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Iskola művésztanáraként, koreográfusaként Veszprémben tanít balettre. A városban egyesületet is létrehozott a ritmikus gimnasztikáért, ahol a szakmai edző és nemzetközi versenyeken bíró Irina Berek tart edzéseket, hogy a gyerekek balett-óra után tovább fejlesszék magukat, erősítsenek, nyújtsanak, javítsák a testtartásukat.
– Természetesen nem volt egyszerű a kezdet Veszprémben! – idézi fel Viktória, aki ideérkezésekor még nem beszélt magyarul, anyanyelvén kívül a németet és angolt ismerte, és először a Petőfi Színháznál táncolt sok szép szólószerepet és koreografálta A kis herceg című darabot.
Aztán hamar megvalósíthatta eredeti álmát: iskolában kezdte el tanítani a balettet a gyermekeknek, fiataloknak, miközben a nyelvet is szépen megtanulta. Viktória célja, hogy Veszprémet megismerje a balettvilág, ezért nemcsak tanít, hanem azt is szeretné, hogy a szentpétervárihoz hasonló nemzetközi versenyeket is szervezzenek ebben a városban. Jelenleg 150-en járnak hozzá, órái iránt folyamatos az érdeklődés. – Tanítványaim tehetségét jelzi a szentpétervári nemzetközi balettfesztivál és
-verseny, amelyre mások mellett a veszprémi önkormányzat és a szülők segítségével el tudtunk utazni. A színpadon huszonnyolc Veszprém megyei gyermekkel tizenkét produkciót mutattunk be, mint például az Utcagyerekek, a Karácsonyi hangulat, A kis herceg. Két első helyet, egy másodikat és négy harmadikat nyertünk el, amely kiemelkedő eredmény egy rendkívül erős mezőnyben, 580 versenyző között, mondja büszkén Podolszkaja Viktória klasszikusbalett-művész, tanár és koreográfus, aki egy éven át készítette fel tanítványait a rangos nemzetközi megmérettetésre, és célul tűzte ki, hogy jövőre a bécsi nemzetközi fesztiválon is bemutatkozzanak. Viktória azt külön nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy különdíjat kapott legjobb tanárként és kreatív koreográfusként. Korábban már részt vettek Szentpéterváron egy mostanihoz hasonló versenyen, akkor is nagy sikerrel, és párizsi bemutatkozási lehetőséget nyertek.
– Nagy örömmel tölt el, hogy ennyi gyermek, illetve fiatal érdeklődik Veszprém megyében a klasszikus balett iránt, köztük sok a tehetség, innen került ki Kiss Réka, aki ma már ismert balettművész. Az már önmagában rendkívüli hatással van az ember szellemére, lelkére, ha klasszikus zenét hallgat, nem beszélve a finom, kecses mozgásról, amit ezek a fiatalok elsajátítanak, akik csupa szépséggel, különleges értékekkel találkoznak tanulás közben és fellépéseken egyaránt. A balett testi, lelki szépséget ad. Tanítványaim, akik ilyen világban élnek, ilyen értékeket képviselnek, illetve tanulnak meg a balett révén, bizonyosan az életben is tisztességes, jóérzésű, tiszta lelkű emberek lesznek, fogalmaz a művész, aki két gyermekével – kislánya természetesen már balettozik – szabadidejében is előadásokra, múzeumokba jár, mert a család számára a szellemi töltődés nagyon fontos, és a következő koreográfiákhoz is kitűnő ötletek születnek ilyenkor. Amikor csak tehetik, utaznak családjukhoz Bakuba, Szentpétervárra, mely – ahogy Viktória fogalmaz – nemcsak az ő, hanem a klasszikus orosz balett szülőföldje is, amire nagy büszkeséggel tekint. – Nekem nem fontos a csillogó, hivalkodó élet, nem vágyom drága autóra például. Azt viszont nagyon szeretném, hogy tanítványaim szép emlékeket őrizzenek rólam, és ha öreg leszek, majd hozzanak egy csokor virágot. Ha csak egy tehetséget adok a világnak, és a többi fiatal is a balett által megtanulja a figyelem összpontosítását, a koncentrációt, a maximalizmust, céltudatosságot és kitartást, amelyek jól jönnek az életben, már akkor megérte, vallja a művész.
